Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
C) A Magyar Népköztársaság jogrendszere és az iparjogvédelemmel összefüggő általános szabályok A legfelső állami szervek által alkotott jogszabályok kihirdetése különböző közlönyökben, hivatalos lapokban történik. Ezek közül a legfontosabb a Magyar Közlöny, a Magyar Népköztársaság hivatalos lapja. A jogszabályok általában három szerkezeti elemből tevődnek össze: a tényállásból, a rendelkezésből és a szankcióból. A tényállás meghatározza azokat a körülményeket, feltételeket, amelyek megléte esetén a jogszabályt alkalmazni kell. Azokat a tényeket, amelyekhez a jogszabály joghatást fűz, jogi tényeknek nevezzük (pl. szerződés, károkozás). A rendelkezés (diszpozíció) az a magatartási szabály (parancs, engedély vagy tilalom), amely meghatározott tényállás esetén kötelező. A szankció pedig az a joghátrány, amit a jogszabály megsértése esetére helyez kilátásba (pl. kártérítés, bírság, büntetés stb.). A jogszabályok mindig valamilyen társadalmi (személyi, vagyoni stb.) viszony résztvevőire vonatkozóan adnak kötelező előírást. A jogszabályok által szabályozott társadalmi viszonyokat jogviszonyoknak nevezzük. Akiknek valamely jogviszonyban jogai (kötelezettségei) vannak, az a jogviszony alanya (röviden jogalany). A jogviszony tárgya rendszerint valamely dolog, szolgáltatás vagy más eredmény (pl. szellemi termék). A jogviszony tartalmát pedig azok a jogok és kötelességek teszik ki, amelyek a feleket megilletik, illetve terhelik. Azt a jogot, amely valamely személyt egy jogviszonyban megillet, alanyi jognak nevezzük, a tárgyi jog alatt pedig magukat a jogszabályokat értjük. Ezek közül az anyagi jogág
