Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
Működési körében a tanács rendeletet vagy határozatot hozhat, amely azonban nem lehet ellentétes felsőbb fokú jogszabállyal. Az iparjogvédelmet is érintő egyes államigazgatási tevékenységek (iparigazgatás és fejlesztés, illeték- és adóügyi igazgatás, szabálysértési eljárás stb.) jelentős részben a tanácsi szervezeten keresztül valósulnak meg. A tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat az 1971. évi I. törvény és végrehajtási szabályai állapítják meg. IV. A bírói szervezet A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróságok, a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok és a katonai bíróságok gyakorolják. Budapesten megyei bírósági hatáskörben a Fővárosi Bíróság, járásbírósági hatáskörben pedig kerületi bíróságok járnak el. Városokban járásbírósági hatáskörrel városi bíróság működhet. A hivatásos bírákat a törvényben meghatározott módon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. A járásbíróságok mellett közjegyzők működnek, akiknek feladata a hagyatéki és a külön jogszabályban megállapított egyéb nem peres eljárások intézése, közokiratok készítése, névaláírások és másolatok hitelesítése, okiratok és értéktárgyak megőrzése. A járásbíróság és megyei bíróság mellett bírósági végrehajtók működnek, akiknek feladata a vagyoni kötelezettségeket megállapító határozatok végrehajtása. A törvények és más jogszabályok valamennyi bíróságra kötelezőek. A bíróságok ítélkezése felett a Legfelsőbb Bíróság gyakorol felügyeletet a törvényesség biztosítása és a jogalkalmazás egysége érdekében. 3