Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

latok Bizottsága, amely a szocialista országokkal való együttműködés tekintetében hozott fontos határozatokat. Ilyen pl. az 1/1969. (VIII. 3.) NGKB sz. határozat a műszaki-tudományos eredmények magyar és szovjet szervezetek közötti átadásáról, az 1/1970. (IV. 18.) NGKB sz. határozat az MNK és az NDK közötti műszaki-tudományos együttműködés végrehajtásának rendjéről.

2. Az egyes minisztériumok élén álló miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket.

A miniszter jogosult az állami szervekre kötelező utasításokat, valamint az állampolgárokra, állami, szövetkezeti és egyéb szervekre kötelező rendeleteket kibocsátani.

Iparjogvédelmi vonatkozású szabályokat elsősorban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, az igazságügyminiszter, a pénzügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a külkereskedelmi miniszter és a honvédelmi miniszter által kibocsátott egyes rendeletek és utasítások tartalmaznak.

Az OMFB elnöke és az igazságügy-miniszter bocsátottak ki rendeleteket az iparjogvédelem legalapvetőbb törvényeinek végrehajtására [pl. a 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM sz. együttes rendelet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtásáról]. Az igazságügy-miniszter felügyelete alatt működnek a hivatásszerű képviseletet iparjogvédelmi ügyekben is ellátó ügyvédi munkaközösségek.

A pénzügyminiszter rendeletéiben elsősorban a különböző iparjogvédelmi vonatkozású illeték, adó- és elszámolási kérdések, a munkaügyi miniszter rendeletéiben és a SZOT-szabályzatokban pedig az iparjogvédelmi vonatkozású elszámolási és társadalombiztosítási problémák szabályozása található meg.

Az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi termékek külkereskedelmét a külkereskedelmi miniszter utasításai rende-32