Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

lenőrzött tulajdonságokkal rendelkező árun alkalmazható. A már ka jegy — a szabványjelzéshez, minőségi jelzéshez, kötelező megjelöléshez hasonlóan — inkább igazgatási jellegű intézmény.)

Néhány jogrendszerben a védjegytörvények, máshol a tisztességtelen versenyt tiltó jogszabályok keretében nyer védelmet az áru kiszerelése, vagyis árunak és csomagolásnak olyan jellegzetes kiállítása, amely az előállító vállalatra utal (ún. make up). A jogi védelem abban áll, hogy másnak tilos az árut olyan jellegzetes külsőben forgalombahozni, amelyről a forgalomban már egy másik versenyvállalatot szoktak felismerni.

A kereskedelmi név (cég) a vállalat állandó megnevezése, amelyet a gazdasági forgalomban, más vállalatoktól való megkülönböztetés céljára használ. Kereskedelmi név pl. a „Medicor Röntgenművek”, „Ganz Villamossági Művek” megjelölés. A cégoltalom elsősorban a kereskedelmi névnek a cégjegyzékbe való bejegyzése révén valósul meg, amelynek alapján másnak tilos a bejegyzett vagy ahhoz az összetévesztésig hasonló céget jogosulatlanul használnia.

A származási jelzés olyan földrajzi megjelölés, amelyet annak jelzésére használnak, hogy valamely árut egy országban, annak meghatározott területén vagy helyén termeltek vagy onnan származik.

Származási jelzés pl. a „párizsi parfüm”, „francia bor”, „ausztráliai gyapjú” megjelölés. (A nemzetközi forgalomban a származási helyet gyakran a „made in” angol kifejezéssel jelzik.)

Az eredetmegjelölés valamelyi ország, táj vagy helység földrajzi neve, ha azt olyan ottani származású termék megjelölésére használják, amelynek minőségét vagy jellegét — kizárólag vagy lényegében — a földrajzi környezet tényezői (időjárási feltételek, talajviszonyok stb.) határozzák meg, beleértve a természeti és emberi tényezőket (termelési tapasz-27