Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

Kiviteli példa (példák). — A találmánynak legalább egy megvalósítási módját olyan részletességgel kell ismertetni, hogy a szakember számára világos útmutatást adjon a gyakorlatban való alkalmazáshoz.

A példák általában a találmány egyes változatait, megoldási lehetőségeit rögzítik, de a találmány lényegét tekintve — ha a leírást egyébként megfelelő gondossággal és részletességgel szerkesztették — nem jelenthetnek korlátozást.

Ha szerkezetet, kapcsolási elrendezést, berendezést kell bemutatni, célszerű ezt a rajzok segítségével megtenni. Ezzel ugyanis lényegesen könnyebben, a rajz jelzéseire való utalással lehet a mondanivalót közreadni.

A rajzban is megadott kiviteli alak ismertetésekor a megfelelő alkotó elemeket a megadott hivatkozási jellel együtt kell megnevezni, a hivatkozási jeleket a leírásban az alkotóelemek megnevezése előtt, zárójel nélkül, az igénypontokban a megnevezés után zárójelben kell feltüntetni.

találmány szerinti elrendezést, szerkezetet működés közben is helyes bemutatni. Ennél nem szükséges valamennyi kiviteli alak ismertetése, elég, ha arra mutatnak rá, hogy bizonyos alkotóelemek helyett adott esetben milyen más elemek és milyen elrendezésben kerülhetnek felhasználásra.

Ha új vegyület előállításáról van szó, vagy valamely vegyi eljárás bemutatásánál van szükség képlet útján való ábrázolásra, a vegyületek képleteit, illetve a reakciómenet bemutatását célszerű külön, a rajzokra érvényes szabályozás szerint elkészített rajzon ábrázolni; erre a rajzra — vagy rajzokra — a leírás és a példák megfelelő helyein is utalni kell. Az egyes vegyületeket jelzéssel — célszerűen római számjegygyei — kell egymástól megkülönböztetni, a leírásban, valamint az igénypontokban is elegendő e jelzéseket alkalmazni. A vegyületek külön jelzett szubsztituenseit viszont már mind a leírásban, mind az igénypontokban értelmezni kell.

204