Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma
lehet kitérni, hogy az ismert eljárások hatásfoka nem kielégítő, a folyamat lassú, a kezelést többször meg kell ismételni stb. Az egyes hiányosságokra tárgyilagosan, a tényleges helyzetnek megfelelően helyes rámutatni. A korábbi megoldások a maguk idejében ugyancsak értékesek, haladók voltak, s a technika fejlődésével feltehetően a későbbi találmányokat is túl fogják szárnyalni újabb megoldások. A megoldandó feladat. — A leírásnak ez a része a célt tűzi ki, melyet a feltaláló az új megoldással kíván elérni. A cél általában az, hogy kiküszöböljék vagy csökkentsék a technika állásában mutatkozó hibákat, vagyis társadalmi igényt elégítsenek ki. A feladat megoldása. — A feladat kitűzését követi azoknak a műszaki intézkedéseknek az ismertetése, amelyekkel a feladatot a feltaláló megoldotta és amelyek alkalmazásával az eredmény létrejött. A feladat kitűzése és a megoldás között az alábbi összefüggések lehetségesek: — ismert feladat megoldása új eszközökkel, — új feladat megoldása ismert eszközökkel, — új feladat megoldása új eszközökkel. A megoldáshoz vezető műszaki intézkedéseket olyan részletességgel kell közreadni, hogy szakember a taiálmányT~5~ gyakorlatban meg tudja valósítani. .Ha például lényeges, hogy egy speciális körülmények között alkalmazandó szerkezet milyen anyagból készül, utalni kell a szóbaj öhető szerkezeti anyagokra; elektromos szigetelési feladat megoldásánál nem elegendő annyit mondani, hogy műgyantát kell alkalmazni, hanem meg kell jelölni a műanyagoknak azt a csoportját (csoportjait), amely(ek) a kitűzött célnak megfelel(nek). Vegyi reakcióknál valamennyi tényezőt közölni kell (pl. katalizátor, iniciátor, hőmérséklet, időtartam, nyomás stb.), amelyeknek ismerete a kívánt végtermék előállításához elengedhetetlen. Nincs szükség azonban túlzott részletezésre, számítások 201
