Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

sak lehetnek. A szabadalmi ügyek tekintetében csak a lajst­romban (nyilvántartásban) szereplő adatok vehetők figye­lembe. Pl. a szabadalmi oltalom érvényéről a szabadalmi lajst­rom alapján lehet meggyőződni, mert akár a fenntartási ille­ték megfizetésének elmulasztásából, akár a szabadalom meg­semmisítéséből származó megszűnést a szabadalmi lajstrom bizonyítja. Ha pedig valaki ilyen szerződést köt, a haszno­sításra szerzett jogot be kell jegyeztetnie a lajstromba, mert csak ebben az esetben léphet fel jóhiszemű, ellenérték fejé­ben jogot szerzett más személlyel szemben. A Vr. 15. § (1) bek. p) pontja, a 16. § (1) bek. n) pontja és a 17. § (2) bek. szerint a közzétételi nyilvántartásba és a sza­badalmi lajstromba közokiraton kívül a „megfelelő bizonyító erejű magánokirat” alapján kell bizonyos adatokat beje­gyezni. A megfelelő bizonyító erejű magánokirat tekinteté­ben a Pp. 196. § (1) bek.-ben meghatározott feltételeket kell alapul venni, ezek szerint a magánokirat az ellenkező bizo­nyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi fel­tételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta, b) a két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a ki­állító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el, az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni, c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van, d) az állami vállalat, szövetkezet vagy szövetkezeti központ által üzlete körében kiállított okiratot szabályszerűen aláír­ták. Mivel a Vr. a „megfelelő” kifejezést használja, nincs ki­zárva az, hogy az OTH a teljes bizonyító erejű okiraton kí­vül más okiratot is elfogadjon, pl. gépelt és a fél által aláírt 181

Next

/
Thumbnails
Contents