Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

A szabadalom megsemmisítése és korlátozása

Szt. 32. §. (1) A szabadalmat — keletkezésére viszszaható hatállyal — meg kell semmisíteni, ha

a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek,

(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell.

(3) A megsemmisítést, valamint a korlátozást be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba és meg kell hirdetni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.

A megsemmisítés lehetősége azt a célt szolgálja, hogy a szabadalmazhatóság előfeltételeinek meglétét bármikor vitatni lehessen a szabadalom megadása után is.

Megsemmisítési eljárásra akkor is sor kerülhet, ha a szabadalom már megszűnt, de a megszűnés nem volt a keletkezésre visszaható hatályú. Ez utóbbi esetben ugyanis a bejelentés és a megszűnés napja közötti időszakban érvényesen fennállt Szabadalomnak tekintendő, megsemmisítés esetén viszont úgy kell tekinteni, mintha fenn sem állott volna és arra semmiféle jog (pl. díjkövetelés, kártérítési igény) nem alapozható.

Amíg a szabadalmi bejelentés hivatalból és felszólalás alapján való vizsgálata az előfeltételek széles körére terjed ki, a megsemmisítés jogalapja csak súlyos ok lehet. Ilyennek minősül az Szt. 1—6. §-ában megszabott feltételek hiánya vagy ha a szabadalmi leírás és rajzok, valamint az igénypontok nem teszik lehetővé, hogy szakember a találmány tárgyát megvalósíthassa. Adminisztratív jellegű, alaki hibák, elírások stb. nem adnak jogalapot a szabadalom megsemmisítésére. A megsemmisítés lehet részleges is, ilyenkor a szabadalom korlátozásá170