Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma
kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba. (3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. (4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg. (5) A kényszerengedély azzal a vállalattal (megfelelő üzemegységével) együtt száll át és ruházható át, amellyel kapcsolatban megadták. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat. (6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyéről. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmányt nem valósítja meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását kérheti. A szabadalmi jog társadalmi-gazdasági rendeltetése a találmány megvalósításának előmozdítása. Ennek megfelelően a 11. § (3) bekezdése értelmében a szabadalmi jogosult köteles a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítani. E kötelesség elmulasztásának az a szankciója, hogy a szabadalomra kényszerengedély kérhető bármely belföldi vállalat részéről. A kényszerengedély adásának feltételeit a törvény a Párizsi Uniós Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban határozza meg. A kényszerengedély kérésének lehetőségét a törvény a találmány hasznosításának elmulasztása mellett még egy esetben biztosítja: a szabadalmak függősége esetén, amikor az 157
