Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

szerződés. A hasznosítási engedély mint szolgáltatás azonban nem csupán licenciaszerződés, hanem más szerződések (pl. vállalkozási és társasági típusú kutatási-fejlesztési szerződés, tervezési szerződés, társasági szerződés) tárgya is lehet.

A szabadalmi licenciaszerződés (más néven hasznosítási szerződés) alapvető szabályait az Szt. 17—20. §-ai határozzák meg.

Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

A szabadalmi licenciaszerződés érvényességének nem előfeltétele az írásbafoglalás, ennek megfelelően a szerződés elvileg szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhet (pl. ha a szabadalmi jogosult feltaláló korábban a megoldást újításként a vállalat rendelkezésére bocsátotta vagy a később szolgálati szabadalmat nyert vállalat korábban engedélyezte az alkalmazásban álló feltalálónak a megoldás újításként történő benyújtását más vállalatnál). A nyilvántartás és a vállalatokat kötő bizonylati fegyelem betartása érdekében azonban a szabadalmi licenciaszerződéseket a gyakorlatban szinte mindig írásba foglalják.

Erre akkor is szükség van, ha a hasznosítási engedélyt be kívánják jegyezni a szabadalmi lajstromba. Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben ugyanis a hasznosítási szerződésre csak akkor lehet hivatkozni, ha ezt a szabadalmi lajstromba bejegyezték. A lajstrombejegyzéssel igazolt hasznosító annyiban is előnyösebb pozíciót élvez, hogy ha bitorlás esetén a szabadalmas a hasznosító felhívására sem lép fel szabadalombitorlóval szemben, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító ezt a saját nevében megteheti. A hasznosítási engedély tudomásulvételére irányuló kérelem 1200 Ft illeték alá esik. Ha a jogszerző magánszemély, az ellenérték 3%-át kitevő okirati illetéket is le kell róni.

150