Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma
Az előhasználati jog tartalmilag azt jelenti, hogy az előhasználó — az előállítás, használat, illetve előkészület mértékéig — továbbhasználhatja a találmányt és vele szemben a szabadalmas nem érvényesítheti a szabadalmát. Az előhasználati jog más vonatkozásban is korlátozott, mivel csak a vállalattal, illetve a megfelelő üzemi egységgel együtt ruházható át. A korlátlan használati és átruházási lehetőség azzal a következménnyel járna, hogy az előhasználati jog gyakorlatilag semmivé tenné a szabadalmi jogot. Az előhasználati jogra a jogosult rendszerint az ellene indított szabadalombitorlási perben vagy díjperben hivatkozik védekezésként, arra is lehetőség van azonban, hogy az előhasználó a továbbhasználat biztonsága érdekében kérje a bíróságtól előhasználati jogának megállapítását. A tranzitforgalom tárgyaira vonatkozó kedvezmény a Párizsi Uniós Egyezmény 5ter Cilikével összhangban a nemzetközi forgalmat kívánja megóvni a zaklatástól és azt jelenti, hogy a külföldi tranzitáruk és tranzitjárművek esetén nem lehet fellépni szabadalombitorlás miatt, habár az áru, illetve jármű vagy annak valamely része a szabadalmazott találmány szerint készült. Jogutódlás Szt. 15. §. (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok — a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével — átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. (2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben szerződésen alapuló jogutódlásra csak akkor lehet hivatkozni, ha a jogutódlást a szabadalmi lajstromba bejegyezték. 138
