Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma
nül előállított termékre is. Ez azt jelenti, hogy minden anyag, amelyik azonos tulajdonsággal rendelkezik, úgy tekintendő az ellenkező bizonyításig, hogy ezt a szabadalmazott eljárással állították elő. Ha viszont beigazolódik, hogy ugyanahhoz a termékhez másik eljárás alapján jutottak, az eredeti szabadalom hatálya a másik eljárással készült termékre nem terjed ki. A Vr. 3. § (1) bekezdése az ötvözetekről külön rendelkezik és meghatározza helyüket az oltalmazható találmányok sorában, amennyiben kimondja, hogy ezek nem tekintendők vegyi úton előállított termékeknek. Ab) pont szerint nem szerezhető szabadalom olyan találmányra, melynek alkalmazásba vétele jogszabállyal vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi normákkal ellenkeznék. Ha azonban a terméknek csupán a forgalma van korlátozva, e tiltó rendelkezés nem vehető figyelembe a Párizsi Uniós Egyezmény 4 quater cikke alapján, mely szerint: ,,a szabadalom sem meg nem tagadható, sem nem hatálytalanítható abból az okból, hogy a szabadalmazott termék, illetve a szabadalmazott eljárással előállított termék forgalmát a nemzeti jogszabályok megszorítják vagy korlátozzák”. — Ha tehát pl. egy gyógyszer (kábítószer) forgalmát jogszabály korlátozza, ezen az alapon nem tagadható meg a szabadalom az előállítási eljárásra. Megjegyzendő viszont, hogy a szabadalom nem is mentesít e korlátozás alól. Ac) pont értelmében nem részesülhet szabadalmi oltalomban a találmány, ha tárgya megegyezik valamely korábbi elsőbbségű belföldi szabadalom tárgyával. Ez a megegyezés úgy értendő, hogy pl. valamely korábban bejelentett vagy korábbi uniós elsőbbségű — és szabadalmazott — találmány igénypontjai érintik annak a bejelentőnek oltalmi igényét, aki akár csak egy nappal később ugyanazt a találmányt ugyanazzal az oltalmi igénnyel szabadalmazás céljából bejelentette. Teljes azonosság esetén a második bejelentő nem kaphat szabadalmat, mivel egy találmányra két szabadalom 110
