Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

két alapvetően az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény határozza meg. (1970. évi 18. sz. tvr.)

E fejezet az Szt. felépítését követve tárgyalja a találmányok szabadalmi oltalmával összefüggő szabályokat, majd pedig a szabadalmakkal kapcsolatos nemzetközi egyezményeket és együttműködést tekinti át.

A) A találmány és a szabadalom

I. A szabadalmi oltalom tárgya

A szabadalmazható találmány

Szt. 1. §. Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható.

Az Szt. első szakasza a szabadalmazhatóság pozitív feltételeit foglalja össze, ezeket a 2—5 szakaszok határozzák meg közelebbről. Az 1. § e feltételeken kívül a találmány fogalmát is alkalmazza, ezt azonban az Szt. külön nem részletezi. A találmány általánosan érvényesíthető meghatározására egységes állásfoglalás nem alakult ki, de a szabadalmazható találmány alapvető jellegzetességeit ez a szakasz világosan tükrözi: 1. valamely feladat megoldása, 2. a feladat és a megoldás műszaki jellegű, 3. a megoldás új és haladást jelent, végül 4. a megoldás a gyakorlatban alkalmazható.

102