Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

Iparjogvédelmi Hivatalt (OAMPI) és a tagországok közös sza­badalmi, védjegy és ipari minta törvényeinek szövegét. 2. Ahhoz, hogy valamely nemzetközi szerződés és más ak­tus szabályai Magyarországon érvényesüljenek, általában szükség van azok belső jogszabállyá való transzformálására. Ez történhet a nemzetközi szerződés aláírásával és az alkot­mányos rendnek megfelelő ratifikálással vagy a nemzetközi szerződéshez való utólagos csatlakozással és mindkét esetben a szerződés jogszabályként való kihirdetésével. A hazánkban érvényesülő, iparjogvédelmi vonatkozású nemzetközi szerződéseket általában törvényerejű rendeletek hirdették ki. Ezek a szerződések és az azokat, illetve azok legutolsó (stockholmi) szövegét kihirdető jogszabályok a következők: a) A Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesítésére Stockholmban aláírt Egyezmény (1970. évi 18. sz. tvr.). b) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyez­mény (1970. évi 18. sz. tvr.). c) Az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására kötött Madridi Megállapodás (1970. évi 18. sz. tvr.). d) A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajst­romozására kötött Madridi Megállapodás (1973. évi 29. sz. tvr.). e) A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható ter­mékek és szolgáltatások osztályozására vonatkozó Nizzai Meg­állapodás (1970. évi 18. sz. tvr.). f) Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajst­romozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (1967. évi 7. sz. tvr.). g) Az ipari minták nemzetközi osztályozására vonatkozó Locarnói Megállapodás (1973. évi 29. sz. tvr.). Speciális szabályok vonatkoznak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ajánlásaira és határozataira, amelyeket csak 97

Next

/
Thumbnails
Contents