Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

II. fejezet. Találmányok és szabadalmak

oltalom már megadást nyert. A bitorló ellen felléphet ugyan az is, akinek találmányára még csak ideiglenes oltalmat en­gedélyeztek: szabálysértésért feljelentést tehet vagy polgári pert indíthat a már említett jogi szankciók alkalmazása iránt. A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság azonban érdem­ben mindaddig nem dönt, míg a szabadalom megadása kérdé­sében jogerősen nem határoztak, hanem az előtte folyó eljá­rást a jogerős döntés meghozataláig felfüggeszti. A szabadalombitorlás elsődlegesen a szabadalmas jogait sérti, ezért mint sértett ő jogosult az említett eljárások meg­indítására. Ha azonban a szabadalmas másnak hasznosítási engedélyt adott, egészen természetes, hogy annak jogait is sérti a bitorlás. Ezért a hasznosító is felléphet a bitorló ellen abban az esetben, ha a szabadalmas a bitorlás abbahagyása iránt szükséges intézkedéseket nem teszi meg, pl. a pert nem indítja meg. Ez a fellépési jog azonban a hasznosítót csak ab­ban az esetben illeti meg, ha hasznosítási joga a szabadalmi lajstromba be van jegyezve. Nemleges megállapítás Előfordulhat, hogy valaki olyan terméket állít elő, illetőleg kíván előállítani, vagy olyan eljárást alkalmaz, illetőleg kíván alkalmazni, amely bizonyos mértékben hasonlít egy olyan termékhez, illetőleg eljáráshoz, amely szabadalmi oltalom alatt áll. Ilyen esetben az illetőnek érdeke fűződik ahhoz, hogy hatóságilag nyerjen megállapítást, hogy az általa előál­lított, illetőleg előállítani kívánt termék, vagy az általa alkal­mazott, illetőleg alkalmazni kívánt eljárás nem ütközik a megjelölt szabadalomba. Erre szolgál a nemleges megállapítás intézménye. A kérelmezőnek a nemleges megállapításra irányuló ké­relmet az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtania. 76

Next

/
Thumbnails
Contents