Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
delkezések értelmét egy példával világítjuk meg: egy külföldről érkezett vasúti szerelvény országunkon áthaladva egy másik külföldi államnak árut szállít. A szerelvény olyan fékberendezéssel van ellátva, amely Magyarországon szabadalmi oltalom alatt áll. Kétségtelen, hogy a fékberendezésnek a hazai szabadalmas engedélye nélküli alkalmazása a szabadalmas kizárólagos jogát sértené, ha nem lenne az említett rendelkezés, hogy ilyen esetben, tehát amikor a szerelvény csak átmenő jelleggel van az ország területén, a szabadalmi oltalom hatálya nem érvényesül. Ha azonban ugyanezt a szerelvényt arra használnák fel, hogy országunkon belül árut szállítsanak vele, ez a használat már jogtalan lenne, mert sértené a szabadalmas kizárólagos jogát. Megfelelően ugyanez a helyzet a külföldi eredetű és hazánkban forgalomba nem kerülő áruk tekintetében is. Hasznosítási szerződés A szabadalmas a maga kizárólagos jogát, vagyis a szabadalmat eladhatja, elajándékozhatja, az az örökösére is átszáll. Tehát a szabadalom forgalomképes jog; hangsúlyozni kell azonban, hogy a forgalomképesség nem érvényesül a személyhez fűződő jogok tekintetében, vagyis pl. a feltalálói minőség át nem ruházható. A szabadalom átruházásának a szabadalmi lajstromba való bejegyzését a jogszabály nem írja ugyan kötelezően elő, ennek elmulasztása azonban bizonyos hátrányokkal járhat. E hátrány abban jelentkezik, hogy jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személy - lyel szemben a szerződésen alapuló jogutódlásra nem lehet hivatkozni, ha a jogutódlást a lajstromba nem jegyezték be. E szabály könnyebb megértésére szolgáljon az alábbi példa: Valaki megvesz egy szabadalmat, de az adásvételt a lajstromba nem jegyezteti be. Ha ezek után a szabadalmas a sza68
