Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
hányszor alkalmazható, a gyakorlati alkalmazhatóság kritériuma fennforog. Viszont nincs meg a gyakorlati alkalmazhatóság pl. olyan esetekben, amikor a megoldás megvalósításához különleges adottság szükséges; a megoldásnak tehát nem szabad egyedinek lennie. A gyakorlati alkalmazhatóság hiánya miatt nem szabadalmazható a fizika alapelveivel ellentétes „műszaki megoldás”, például az örökmozgó. Szabadalmi oltalomból kizárt találmányok A fentiekben áttekintettük a szabadalmazható találmány ismérveit. Vannak olyan megoldások, amelyek a felsorolt ismérvekkel rendelkeznek, de a jogalkotó bizonyos megfontolások alapján azok szabadalmazását még sem engedi meg. Ilyenek elsősorban a gyógyszerek, a vegyi úton előállított termékek, továbbá bizonyos kivételektől eltekintve az emberi, illetőleg állati élelmezésre szolgáló termékek. Ezeknek a szabadalmi oltalomból való kizárása azon a meggondoláson alapul, hogy különleges társadalmi és gazdasági jelentőségük következtében terméktalálmányra vonatkozó szabadalmi kizárólagos jog a társadalomra és a népgazdaságra hátrányos lehet. Ugyanis a feltalálóknak nem lenne érdekük e termékek előállítására irányuló új, gazdaságosabb eljárások kidolgozása, mert a termékoltalom következtében ezek az eljárások nem lennének gyakorlatba vehetők. Az említett termékek előállítására szolgáló termelési eljárás azonban szabadalmazható, sőt az eljárásra adott szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy az ötvözés útján, továbbá az olyan fizikai műveletek révén előállított termék, amelynek létrehozásában kémiai reakciónak nincs jelentős szerepe, nem minősül vegyi úton előállítottnak. Nem szorul bővebb magyarázatra a törvénynek az a rendelkezése, amely kizárja a szabadalmi 48
