Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

I. fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és szervezete

Országos Találmányi Hivatal ellátja az iparjogvédelem központi állami elvi irányítását is. Ennek keretében a következő feladatokat végzi:

a) Az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Kormány gazdaságpolitikája kialakításánál érvényesíti az iparjogvédelmi érdekeket és az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint más illetékes szervekkel együttműködve kialakítja az iparjogvédelmi politikát. A szabadalom ugyanis a gazdaságirányítást végző központi szervek szempontjából olyan gazdasági faktort jelent, amely beilleszkedik a gazdaságpolitika közvetett szabályozási eszközei közé, amilyenek pl. az árszabályozás, az adó- és vámpolitika, bérpolitika, hitelpolitika stb. E szabályozási eszközök révén „állítja be” a szocialista állam az áru- és pénzviszonyokat, és gyakorolja indirekt úton a gazdaságirányítás funkcióját. A gazdaságpolitika egészén belül többek között a szabadalompolitika és licenciapolitika feladata, hogy orientálja a műszaki fejlődést, szerezzen érvényt a műszaki fejlődés kívánatos irányának és ütemének.

b) Az Országos Találmányi Hivatal figyelemmel kíséri az iparjogvédelmi jogszabályok betartását, a gazdasági ösztönzők hatását az iparjogvédelmi tevékenységre, tudományos elemzés és gyakorlati értékelés alapján a szükséghez képest új jogszabály tervezeteket és kormány intézkedéseket kezdeményez. Az OTH elnöke maga is ad ki jogszabály jellegű aktusokat, amilyen pl. a szabadalmi bejelentések alaki szabályairól szóló hirdetmény, a vállalati újítási szabályzatok kialakításához kiadott irányelvek.

c) Az Országos Találmányi Hivatal feladata, hogy fejlessze az iparjogvédelmi nemzetközi kapcsolatokat. E feladatkörében kezdeményezi az iparjogvédelmi tárgyú nemzetközi egyezményekhez való csatlakozást, erre vonatkozóan előterjesztéseket tesz. Az Országos Találmányi Hivatal — az érintett minisztériumokkal együttműködve — ellátja a Magyar

36