Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

I. fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és szervezete

többletnyereség biztosításában, ha szem előtt tartjuk, hogy az iparjogvédelmi jogintézmények, különösen pedig a szabadalom. szerepe a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan megváltozott. rendeltetése egyre inkább az áruexport jogi körülbástyázása, a piacvédelem és a szellemi árucsere biztosítása.

A szabadalmaknak ezt a megváltozott szerepét jól jellemzi J. M. Wagret (Certain Aspects of the Economics of Patents for Inventions, Industrial Properly7 1966. évi 9. szám). „A modem szabadalomnak kétségkívül kevés köze van már ahhoz a gazdasági filozófiához, amely azt létrehozta. A szabadalom többé korántsem a természetből fakadó személyiségi jogok felszentelése vagy a társadalom által a feltalálónak adott jutalom, ahogy ezt a törvényhozók a gazdasági liberalizmus hajnalán elképzelték. A szabadalmak, ahogy a számuk megnövekedett és megsokszorozódott, elvesztették eredeti »ünnepélyességüket-« és kivételes jellegüket: fegyverré váltak amellyel a vállalatoknak stratégiájuk és politikájuk kidolgozásakor számolniuk kell. De ez az átalakulás csak megerősíti a szabadalmaknak azt a jellegét, hogy lényegében és végső soron gazdasági faktort jelentenek. Közgazdasági szempontból a szabadalmakat lehet úgy tekinteni, mint a technológiai megújulás és a szellemi termelés mércéjét, azután lehet úgy tanulmányozni mint az egyes nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok kifejezőjét, amely közvetlenül a műszaki fizetési mérlegekből olvasható ki, közvetve pedig visszatükröződik a kereskedelmi mérlegben, a vállalatok kapcsolataiban és társulásaiban, különösen pedig a specializáció irányában s a nemzetek közötti munkamegosztás alakulásában/’

Az elemzés rávilágít arra, hogy a szabadalom és egyéb iparjogvédelmi jogintézmények olyan gazdasági tényezőkké léptek elő, amelyeket egy aktív üzletpolitika, dinamikus vállalatvezetési koncepció (angol eredetű kifejezéssel: marketing) kialakításánál számításon kívül hagyni nem lehet.

Ilyen módon értékelte az iparjogvédelem fejlődését az

31