Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

IV. fejezet. Árujelzők

A törlési és a nemleges megállapítási eljárásban, továbbá a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irá­nyuló eljárásban az Országos Találmányi Hivatal háromtagú tanácsban jár el, amely szótöbbséggel határoz. A határozat a kézbesítéssel emelkedik jogerőre. Az eljárásban becsatolt külföldön kiállított okiratok akkor minősülnek teljes bizonyító erejűnek, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felül­hitelesítette. Lajstrombejegyzés nem rendelhető el olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynek tartal­mából kitűnik, hogy az abban foglalt jognyilatkozat érvény­telen. A védjegylajstrom tartalmaz minden olyan adatot, amely a védjegy joghelyzete szempontjából jelentős, illetőleg ame­lyet az Országos Találmányi Hivatal kérelemre bejegyzett. A védjegylajstrom nyilvános, azt bárki megtekintheti és az abban foglaltakról másolatot kérhet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez a meghatal­mazó aláírása elegendő. Védjegyügyekben a fél részére legalább 30 napos határidőt kell adni. A határidők a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbíthatók. A védjegyügyekben a tárgyalások megtartását és határozat hozatalát nem gátolja, ha a tárgyalásra szabályszerűen meg­idézett felek távolmaradnak. Ha a távol maradt fél meghall­gatása a tényállás tisztázásához szükséges, a tárgyalást elha­lasztják. Az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére, az elsőbbségi irat pótlására és a védjegyoltalom megújítására irányuló ké­relem előterjesztésére megszabott határidő miatt igazolási ké­relemnek nincs helye. 199

Next

/
Thumbnails
Contents