Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
IV. fejezet. Árujelzők
anyagi kárt, hogy a jogosult saját áruját nehezebben tudja értékesíteni, hanem azzal is, hogy a fogyasztók bizalma megrendülhet a védjeggyel jelzett áru minőségében és ez a jogosult egész gazdasági tevékenységét hátrányosan érintheti. Az ilyen károk mértéke pontosan nem számítható ki. Ilyen helyzetben a Polgári Törvénykönyv olyan összegű kártérítés megállapítását teszi lehetővé, amely alkalmas a teljes anyagi kárpótlásra. A Védjegytörvénynek az a rendelkezése, amely szerint a bitorlásnak a vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatását figyelembe kell venni a kártérítés összegének megállapításakor, a polgári jog rendelkezéseivel összhangban van és lehetőséget nyújt a jogsérelem megfelelő orvoslására. A nemleges megállapítás 15. §. (1) Aki attól tart, hogy ellene védjegybitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa használt vagy használni kívánt megjelölés nem sérti valamely általa megjelölt védjegy oltalmát. (2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt védjegy alapján védjegybitorlás miatt eljárást indítsanak. * A nemleges megállapítás jogintézményének célja az, hogy lehetőséget nyújtson a vállalatok, szövetkezetek számára, hogy elkerülhessék a védjegybitorlást olyan esetekben, amikor kétség támadhat, hogy az általuk használni kívánt védjegy hasonló-e valamely, már oltalom alatt álló védjegyhez. 192
