Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

IV. fejezet. Árujelzők

dasági tevékenység folytatására nem jogosult szervezetei sze­rezhetnek oltalmat. Ilyen jog csak jogi személyiséggel felru­házott szervezetet illet meg, amely rendelkezhet az együttes védjegy használatával kapcsolatos kérdésekben, megfelelő el­lenőrzést tud gyakorolni a védjeggyel ellátott áruk tekinteté­ben, továbbá jogsérelem esetén önállóan felléphet. Az együt­tes védjegyet több vállalat használja, annak érdekében tehát, hogy a védjeggyel forgalomba hozott áruk jellemzői tekintetében ne következhessék be a közönség megtévesz­tése, fokozott biztosítékra van szükség. Ez a követelmény összhangban van az együttes védjegyet használó, egyesülésbe tartozó vállalatok érdekével is. A védjegy szerzésére jogosult több védjegy oltalmát is kér­heti, akár ugyanazon, akár más árukra illetve szolgáltatá­sokra. A védjegyoltalom a lajstromozással keletkezik. A lajstro­mozott védjegy oltalmi ideje mindig a bejelentés napjával kezdődik, tehát akkor is, ha az adott esetben a védjegy el­sőbbsége ennél korábbi időpont (1. a 27. § rendelkezéseit). Az oltalom időtartama 10 év. Ez az időtartam elégséges ahhoz, hogy a védjegyjogosult eldönthesse, fenn kívánja-e tartani a védjegy oltalmát továbbra is. A további jogfenntartás, vagyis az oltalom meghosszabbítása — úgynevezett megújítása — további 10—10 éves időtartamokra történhet, amely a meg­előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal veszi kezdetét. A védjegy kizárólagos jogot biztosít, azt a védjegy áru­jegyzékében feltüntetett árukkal, illetve szolgáltatásokkal kancsolatban Magyarországon csak a védjegyjogosult hasz­nálhatja. A használat ismérveit a 18. § rögzíti. A védjegy használatára a jogosult másnak engedélyt adhat. A haszná­lati szerződés tekintetében a Védjegytörvény 8—11. §-ai tar­talmaznak sajátos rendelkezéseket. 186

Next

/
Thumbnails
Contents