Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

IV. fejezet. Árujelzők

ilyen védjegy jogosulatlan alkalmazása ugyanis a félrevezetés fokozott veszélyét rejti magában a vevők számára, akiknél a közismert védjegyekhez különlegesen jó képzetek fűződnek. A jogosulatlan használat jelentősen ronthatja a védjegy hírnevét is. Védjegytörvényünk előírása tehát igen korszerűen rendelkezik e tekintetben, amikor kizárja a lajstromozás lehetőségét bármilyen áruval kapcsolatban. A közismert védjegyek oltalma — a Párizsi Uniós Egyezmény errevonatkozó rendelkezésével összhangban — kiterjed a védjegyhez az összetéveszthetőségig hasonló megjelölésekre is. (Közismert védjegynek minősülhet adott esetben például az ORION, a TUNGSRAM, a DIOR, a PHILIPS, a COCACOLA.)

A kizárólag valamely állam, hatóság, hivatalosan elismert nemzetközi vagy államközi szervezet megnevezéséből stb. álló vagy ezek utánzatából kialakított megjelölések védjegyoltalmának kizárását az teszi szükségessé, hogy ilyen jelekre indokolatlan lenne bárkinek kizárólagos jogot biztosítani, hiszen azok az illetékes állam, államigazgatási egység hatalmának, illetőleg a nemzetközi szervezetnek kifejezésére szolgálnak. Ha az ilyen jelzés még a megjelölt áru származása vagy valamely tulajdonsága tekintetében is megtévesztő, e körülmény természetesen további indok az oltalom megtagadására. A védjegy elemeként csak akkor használhatók fel ezek a jelzések, ha az illetékes szerv ahhoz hozzájárul. Kizárólag az illetékes szerv döntheti el ugyanis, az összes körülmények mérlegelésével, hogy adjon-e engedélyt a használatra. így figyelembe veheti a védjeggyel megjelölni kívánt áruk jellegét, az engedélyt kérő tevékenységi területét, gazdasági tevékenységének színvonalát stb. Az engedély megadása magyar állami felségjelek vonatkozásában az Országos Találmányi Hivatal elnökének, egyéb államigazgatási szerv — például megyei, városi címer — esetében az illetékes tanács vezetőjének hatáskörébe tartozik. A más államok, illetve

180