Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

adva megállapítja, hogy a kérelmező leírásában szereplő meg­oldás nem ütközik a megjelölt szabadalomba. Az indokolás azt fejti ki, hogy a szabadalom igénypontjainak milyen jellemzői, illetve azok milyen következtetései nem szerepelnek a meg­oldásnál. 2. A határozat rendelkező részében a kérelmet elutasítja. Az indokolás azt mutatja ki, hogy az igényponti jellemzők a megoldásban hiánytalanul megtalálhatók. Tekintettel arra, hogy a nemleges megállapítási eljárás minden esetben a megállapítást kérő érdekében áll, ezért az eljárás költségeinek viselésére a kérelmezőt kötelezik. Amennyiben a kérelemnek helyt adnak, az erre vonatkozó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alap­ján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szaba­dalombitorlás miatt eljárást indítsanak. IV. A szabadalmi leírás értelmezése Ha a szabadalmasnak díjazással vagy jogtalan gyakorlatba­­vétellel (bitorlással) kapcsolatos érdekellentéte keletkezik, s jogait díjper vagy bitorlási eljárás keretében kívánja érvé­nyesíteni, az eljáró szerv (pl. bíróság) által elbírálandó kérdé­sek között az is felmerülhet, hogy a szabadalom mire vonat­kozik. Előfordulhat ugyanis az említett eljárásoknál, hogy a szabadalmassal szemben álló fél állítása szerint a gyakorlatba vett műszaki megoldás nem azonos a szabadalom tárgyát ké­pező megoldással, illetve nem ütközik annak oltalmi körébe. Ilyen esetben az ellenérdekű felek nyilvánvalóan eltérően ér­telmezik a szabadalom igénypontjainak meghatározásait, s a bíróságnak kell megítélnie, hogy a felek által előterjesztett értelmezések közül melyik vonatkoztatható a találmány lé­nyegére, mert csak ennek tisztázása után lehetséges az ütkö­zés tárgyában határozni. 11 Iparjogvédelmi kézikönyv 161

Next

/
Thumbnails
Contents