Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
III. fejezet. Szabadalmi eljárások
A kérelem példaképpeni szerkezete a következő lehet: „Tárgy: A ...... lsz. szabadalom megsemmisítése iránti kérelem. MM. Vállalat (cím) képviselőnk, a Danubia Szabadalmi Iroda útján a ............................. szabadalmi ügyvivő által képviselt X. Y. Aktiengesellschaft (cím) cég »Eljárás ......................................... előállítására« című .............. lajstromszámú, 19...... december 5-én bejelentett és 19...... május 15-én megadott szabadalmának teljes terjedelmében való (vagy részleges) megsemmisítését kérjük. Kérelmünket az 1969. évi II. sz. tv. 32. §-ának ...... pontjára alapítjuk. Kérjük az OTH-t, hogy a szabadalmast költségeink megtérítésére kötelezze. Indokolás : (Az indokolásban a megjelölt jogalapnak megfelelően elő kell adni azokat az érveket, amelyek a kérelmező véleménye szerint a szabadalom megsemmisítését teszik szükségessé. Ismertetni kell a bizonyítékokat is, pontosan megjelölve, hogy azokat milyen mértékben kívánják érvényesíteni. A felsorolt bizonyítékok és a szabadalom tárgyának egybevetése után ki kell fejteni, hogy a kérelmező miért tartja szükségesnek a szabadalom megsemmisítését. Amennyiben a szabadalom részleges megsemmisítését kérik, tehát a szabadalom korlátozását, melynek következtében az igénypontok és a leírás megváltoztatása válna szükségessé, célszerű, ha a kérelmező a korlátozott szövegre vonatkozólag tervezet formájában javaslatot tesz.)” Amennyiben a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényes feltételeknek, az OTH hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Ha a hiányokat a kitűzött határidő alatt nem pótolják, az OTH a kérelmet elutasítja. Ha a megsemmisítési kérelmet visszavonják, de az abban felsorolt bizonyítékok valamely szabadalmazhatósági feltétel hiányára vonatkoznak, az OTH az eljárást hivatalból lefolytatja. Hasonlóképpen jár el, ha a kérelem valamilyen hiányosság következtében elutasításra kerül, de a bizonyítékok az eljárás folytatását indokolják. 155
