Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

A tárgyalást akkor is megtartja az OTH, ha a felek egyike sem jelenik meg a kitűzött napon; a tanács a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján jár el és hozza meg érdemi határozatát.

Ha a felek a tárgyalási határnap elmulasztását igazolják, a tárgyalást a szükséges keretben a tanács megismétli. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat kérdésében is határoz az OTH, vagyis eldönti, hogy az új tárgyalás eredményéhez képest a korábban hozott határozatot hatályban tartja, illetve teljesen vagy részben hatályon kívül helyezi.

A nyilvános tárgyalás befejezése után a tanács zárt ülésben hozza meg határozatát. A határozatban az eljárás eredményéhez képest

1. a felszólalásnak helyt adnak, a bejelentést elutasítják;

2. a felszólalásnak részben helyt adnak, a szabadalmat korlátozott igénypontokkal adják meg;

3. a felszólalást elutasítják, a szabadalmat a közzétett igénypontokkal megadják.

A tanács a felmerült költségek viseléséről is rendelkezik. Az Szt. 51. § (4) bek. értelmében az eljárás költségeinek megfizetésére a vesztes felet kell kötelezni. A bejelentő minden esetben viseli a saját részéről felmerült költségeket, továbbá sikeres vagy részben sikeres felszólalásnál meg kell térítenie a felszólaló költségeit, részsiker esetén annak arányában. A felszólaló csak akkor kötelezhető a költségek viselésére, ha a felszólalás nyilvánvalóan alaptalan volt.

Ha a bejelentés a halasztott vizsgálati rendszer keretében került közzétételre, s az utólagos vizsgálat meghirdetése után felszólalást nyújtanak be, az utólagos vizsgálat befejezése után az OTH megküldi a bejelentőnek a felszólalás anyagát, valamint a hivatali vizsgálat eredményétől függő felhívást. A bejelentő a felszólalásra, valamint a felhívásra nyilatkozatot nyújthat be. A továbbiakban az előkészítés és a szóbeli

151