Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

részbejelentés benyújtási napjaként az eredeti bejelentés benyújtásának napját — és ha ennek helye van —, az elsőbbség kedvezményét. (Szt. 43. §.)

A megosztásra hivatali felhívásra, vagy a bejelentő saját kezdeményezéséből kerülhet sor. Mindkét esetben az egyes megosztott részeket külön-külön be kell jelenteni a megfelelő bejelentési illetékkel.

Ha a bejelentő nem kíván további bejelentéseket tenni, az eredeti bejelentésben fenntarthatja a számára leglényegesebb találmányra vonatkozó oltalmi igényt, a többivel kapcsolatos igény elejtése mellett. Bármely megoldást választja, többnyire szükségessé válik az eredeti leírás és az igénypontok átdolgozása.

V. A bejelentés közzététele

Az érdemi vizsgálat befejezése után — amennyiben a bejelentés megfelel a vizsgált előfeltételeknek — az OTH elrendeli a bejelentés közzétételét [Szt. 50. § (1) bek.]. Mind a halasztott, mind a teljes vizsgálatnak alávetett bejelentések esetén azonos módon történik a közzététel: az OTH kiadja a közzétételt elrendelő határozatot, majd annak jogerőre emelkedése után a bejelentés lényegét az OTH hivatalos lapjában közzéteszi. A lapban való mejelenésről külön értesítést nem adnak, ezért a bejelentőnek érdeke, hogy a Szabadalmi Közlönyt figyelemmel kísérje.

A közzététel célja egyrészt az, hogy a nyilvánosság tudomására hozza, hogy a bejelentő a találmányra szabadalmi oltalmi igényt támasztott, másrészt, hogy a nyilvánosság a találmányt megismerhesse, és ezzel lehetőség adódjék külső személyek, intézmények részére a szabadalmazási eljárásba való bekapcsolódásra. Ezt a bekapcsolódást a későbbiekben részletezett felszólalás intézménye teszi lehetővé.

A közzététel ideje alatt a bejelentés iratait bárki megte143