Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

mutatkozó hátrányokat olyan előnyök kísérik, amelyek végeredményként pozitív értékelést tesznek lehetővé.

Bizonyos szakterületeken, vagy ha a bejelentő fejtegetései önmagukban nem tűnnek hihetőnek, fontos lehet a bejelentő által jelzett előnyeik tényleges bekövetkezésének igazolása. Megfelelő bizonyítékokra (szakvélemény, vizsgálati eredmények stb.) van szükség általában minden olyan esetben, ha a működési mód. a hatás fellépése kérdésessé válik.

— Korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom tárgyával való egyezés (igényrontás) vizsgálata

Ha a bejelentés tárgya részben vagy teljesen megegyezik egy olyan korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával, amelynek leírását a későbbi bejelentés elsőbbségi napja előtt még nem nyomtatták ki, az OTH megvizsgálja, hogy a kérdéses szabadalmi leírás igénypontjaiban meghatározott oltalmi kör milyen mértékben érinti a vizsgált bejelentés ügyében előterjesztett oltalmi igényt. Ilyen esetben tehát az igényponti tartalmi egyezőség kerül vizsgálatra, a leírást csak az igénypontban levő meghatározások értelmezéséhez veszik tekintetbe. A leírás egyéb adatai, utalásai nem érintik a későbbi bejelentést, mivel ezekről a későbbi bejelentő az elsőbbség napjáig nem szerezhetett tudomást, tehát nem tekinthetők a technika állásához tartozó ismereteknek. Korábbi elsőbbségű szabadalmon belföldön adott szabadalmat kell érteni [Vr. 3. § (2) bek.].

Amennyiben a bejelentést korábbi elsőbbségű, ugyanarra a tárgyra vonatkozó bejelentés előzi meg, az eljárást a korábbi bejelentésre vonatkozó eljárás befejezéséig felfüggesztik [Szt. 48. § (3) bek.], tehát a vizsgálatot csak akkor folytatják, ha a szabadalom megadásának kérdése a korábbi bejelen136