Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
III. fejezet. Szabadalmi eljárások
foglalni. Az aligénypontok az 1. igényponthoz kapcsolódnak, akár közvetlenül, akár közvetve. A közvetlen és közvetett kapcsolatot az alábbi példában szemléltetjük: Példa: 1. Eljárás szövés nélküli textíliák előállítására azzal jellemezve, hogy... 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ... 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ... Többes elsőbbség igénylése esetén az igénypontok közötti formai kapcsolódás nem előírás. Az Szt. 42. §-a lehetővé teszi, hogy egy bejelentésbe több találmányt is foglaljanak, feltéve, ha tárgyuk egymással közvetlenül. (1. — Egységesség —) Ilyen esetekben az 1. főigényponton kívül hasonló jellegű, ún. mellérendelt igénypontokat kell szerkeszteni. A mellérendelt igénypontokban ugyanannak a feladatnak egyenrangú műszaki megoldásai szerepelnek. A hazai gyakorlatban leginkább akkor kerül sor mellérendelt igénypont szerkesztésére, ha a találmány tárgya valamilyen eljárás, továbbá az eljárás kivitelére szolgáló berendezés. Mivel a berendezés is a megoldás egyik eszközét jelenti a kitűzött feladat teljesítéséhez, a berendezésre vonatkozó igénypont mint mellérendelt igénypont fog szerepelni. — Űj hatóanyagot tartalmazó keverékek, pl. növényvédőszerek esetében oltalmazható az új keverék, valamint a hatóanyag előállítására szolgáló eljárás is. A mellérendelt igénypontokhoz — hasonlóan az 1. főigénypontnál említettekhez — is csatlakozhatnak aligénypontok. A mellérendelt igénypontoknál is kifejezésre kell juttatni az 1. főigényponttal való kapcsolatot, pl.: 1. Eljárás szövés nélküli textíliák előállítására, azzal jellemezve, hogy ... (következnek az eljárásra vonatkozó aligénypontok) 5. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás kivitelezéséhez, azzal, jellemezve, hogy ... 118
