Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

szétválaszthatok és ismét összefűzhetők legyenek anélkül, hogy a fűzésmód az olvasást megnehezítené; a lapokat meg kell számozni;

b) a leírás kéz- vagy gépírással, sokszorosítással vagy nyomtatással készüljön;

c) a lap bal oldalán mintegy 3—4 cm-es szegély, az első lap felső részén és az utolsó lap alján pedig mintegy 8 cm-es üres hely maradjon;

d) a sorok között elég hely maradjon a sorközi javítások számára;

e) a leírás nem foglalhat magában rajzokat, kivéve a grafikusan ábrázolt vegyi vagy matematikai képleteket;

f) a mértékadatokat a hatályos magyar jogszabályban [a mérésügyről szóló 50/1960. (XI. 18.) Korm. sz. rend. 1. sz. melléklete] meghatározott, ilyen meghatározás hiányában a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott egységekben kell feltüntetni;

g) a leírásban lehetőleg ne legyen törlés, javítás vagy átírás; ha mégis előfordulna, a lap szegélyén vagy a leírás végén ezt valamennyi példányon fel kell tüntetni és kézjegygyei kell ellátni;

h) a leírás példányait a bejelentőnek vagy képviselőjének alá kell írnia;

i) a rajzban is megadott kiviteli alak ismertetésekor a megfelelő alkotóelemet a rajzon feltüntetett hivatkozási jellel kell megnevezni, a hivatkozási jelet a leírásban az alkotóelem megnevezése előtt zárójel nélkül kell feltüntetni.

A fenti felsorolást a következőkben az egyes fogalmak bővebb ismertetésével egészítjük ki, rámutatva azokra a lényeges szempontokra, amelyeket a leírás szerkesztésénél ajánlatos figyelembe venni. A b) pontra vonatkozólag megjegyezzük, hogy a kézírással benyújtott leírásokat a közzététel elrendelése előtt nyomdába adható (pl. géppel átírt) formába kell hozni.

110