Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
Ezután kerül sor a találmányi bejelentés újdonság vizsgálatára. Ha a hivatal úgy találja, hogy valamely körülmény a bejelentés vonatkozásában újdonságrontó hatású és így a szabadalmazhatóságnak akadályát képezi, erre a körülményre a bejelentőt figyelmezteti, felhíva őt nyilatkozat megtételére határidő tűzése mellett. A nyilatkozattételre való felhívásban pontosan meg kell jelölni az újdonságrontónak tartott adatokat, hogy a bejelentőnek módjában álljon az anyag tanulmányozása a nyilatkozat elkészítéséhez. Ha a hivatal által kitűzött határidő nem lenne elegendő, a bejelentő annak lejárta előtt a törvényes illeték lerovása mellett újabb határidőt kérhet. Ugyancsak vizsgálja a hivatal az eljárás ezen fázisában azt, hogy a bejelentés tárgyát haladást tartalmazó találmánynak lehet-e minősíteni. Ha kétely merül fel, a már említett felhívással fordul a bejelentőhöz, kifejtve a szabadalmazás feltételezett akadályát, azaz hogy mely ismeretekhez képest nem tekinthető műszakilag haladónak a bejelentés tárgya. Meg kell jegyezni, hogy a haladás vizsgálata bizonyos fokig egybefolyik az újdonságvizsgálattal, noha eltérő fogalmakról van szó. A bejelentő esetleges ellenvéleményének alátámasztásában korlátozva nincs. Szabadon eszközölhet összehasonlítást, kidomborítva az eltérések jelentőségét, szakértői véleményeket csatolhat, kísérleti eredményekre hivatkozhat, modellt nyújthat be, kérheti személyes meghallgatását, stb. Mint látható, az elővizsgálat eléggé összetett, sokrétű és bonyolult eljárás. A bejelentő a nyilatkozat megtétele során a bejelentésben támasztott szabadalmi igényét korlátozhatja, tehát csökkentheti az oltalom terjedelmét, a leírást át javíthat ja, szóval ebben a szakaszban az egész bejelentés formálható, bár nem minden korlát nélkül. Ugyanis az átdolgozás csak az eredeti találmányi gondolat körében maradhat, az első bejelentésben 75
