Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

II. Fejezet. Szabadalmi jog

azt, hogy a találmányi gondolat kifejezése vonatkozásában is csak alárendelt szerepük van. Hisz minden igénypont új ta­lálmány kifejezője, melynek elegendő sajátos jeggyel kell ren­delkeznie. Ha nem így lenne, az aligénypontok már védett, vagy legalábbis ismert megoldást határoznának meg. Az egyes aligénypontokban oltalmazott megoldások összefüggenek ugyan a főigénypontban foglalt megoldással, de műszaki mi­voltukban attól eltérőt nyújtanak. Csak így tölthetik be az aligénypontok egyik fő feladatukat, hogy ti. visszavonulásra lehetőséget nyújtsanak. Hasonlóan kell értelmeznünk a pótszabadalom igénypont­jainak szerepét is, miután annak igénypontja a törzsszabada­lomhoz kapcsolódik, azzal együtt fejez ki új, invenciózus meg­oldást. Ennek is szabadalmazhatóság kellékeivel kell bírnia, mert különben nem lenne alkalmas önálló oltalom elnyeré­sére. Márpedig a jogszabály szerint a pótszabadalommal vé­dett megoldás önálló szabadalommal is oltalmazható. A bejelentés vizsgálata Az Országos Találmányi Hivatal a benyújtott találmányi bejelentést alaki és érdemi vonatkozásban vizsgálatnak veti alá. Az alaki kellékek vizsgálata arra terjed ki, hogy a bejelen­tés mennyiben elégíti ki a szabadalmi törvény 30—32. §-ban foglalt követelményeket. Amennyiben a Hivatal úgy találja, hogy a bejelentés hiányos, a bejelentőt felhívja a hiányok megszüntetésére. Pótolható hiány észlelése esetén az ügyin­téző az érdekelteket határidő tűzése mellett, a jogkövetkez­ményekre való figyelmeztetéssel, végzésben hívja fel a hiány­pótlásra. Ha a bejelentő a hiányosságot a kitűzött határidőn belül nem szünteti meg és a határidő lejárta előtt további határidő engedélyezése iránti kérelmet sem terjeszt elő, a bejelentést a hivatal visszavontnak mondja ki. Ha a bejelentő a hiány 73

Next

/
Thumbnails
Contents