Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

II. Fejezet. Szabadalmi jog

azt, hogy a találmányi gondolat kifejezése vonatkozásában is csak alárendelt szerepük van. Hisz minden igénypont új találmány kifejezője, melynek elegendő sajátos jeggyel kell rendelkeznie. Ha nem így lenne, az aligénypontok már védett, vagy legalábbis ismert megoldást határoznának meg. Az egyes aligénypontokban oltalmazott megoldások összefüggenek ugyan a főigénypontban foglalt megoldással, de műszaki mivoltukban attól eltérőt nyújtanak. Csak így tölthetik be az aligénypontok egyik fő feladatukat, hogy ti. visszavonulásra lehetőséget nyújtsanak.

Hasonlóan kell értelmeznünk a pótszabadalom igénypontjainak szerepét is, miután annak igénypontja a törzsszabadalomhoz kapcsolódik, azzal együtt fejez ki új, invenciózus megoldást. Ennek is szabadalmazhatóság kellékeivel kell bírnia, mert különben nem lenne alkalmas önálló oltalom elnyerésére. Márpedig a jogszabály szerint a pótszabadalommal védett megoldás önálló szabadalommal is oltalmazható.

A bejelentés vizsgálata

Az Országos Találmányi Hivatal a benyújtott találmányi bejelentést alaki és érdemi vonatkozásban vizsgálatnak veti alá.

Az alaki kellékek vizsgálata arra terjed ki, hogy a bejelentés mennyiben elégíti ki a szabadalmi törvény 30—32. §-ban foglalt követelményeket. Amennyiben a Hivatal úgy találja, hogy a bejelentés hiányos, a bejelentőt felhívja a hiányok megszüntetésére. Pótolható hiány észlelése esetén az ügyintéző az érdekelteket határidő tűzése mellett, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel, végzésben hívja fel a hiánypótlásra.

Ha a bejelentő a hiányosságot a kitűzött határidőn belül nem szünteti meg és a határidő lejárta előtt további határidő engedélyezése iránti kérelmet sem terjeszt elő, a bejelentést a hivatal visszavontnak mondja ki. Ha a bejelentő a hiány

73