Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
matikai jellegű rajzokat stb. adjon. Fontosnak tartjuk ismételten hangsúlyozni, hogy a kiviteli példa nem azonos a találmánnyal, mint olyannal, az csupán a találmány egy megjelenési formája. Éppen ezért a példában az apró fogások részletezése távolról sem korlátozás, viszont az elhallgatás, eltitkolás az engedélyezési eljárás során, vagy később a megadás után problémákat okozhat (felszólalás, megsemmisítés jogalapja lehet). Azt, ami új, amit a bejelentő szabadalmi oltalomban kíván részesíteni, a leírás végén egy vagy több igénypontba foglalva kell rögzíteni. Csakis az van oltalom alatt, amit az igénypont meghatároz. A szabadalmi igénypont a teljes találmány, a princípium kifejezője, a találmányi leírásban ismertetett műszaki elgondolásnak más eszmei megoldásoktól való elhatárolása. Csak az a műszaki elgondolás oltalmazható az igénypontban, amely a leírásban kellő részletességgel ismertetésre került és nem támasztható olyan szabadalmi igény, amely a leírásból nem következik, amelyet a leírás nem támaszt alá. A szabadalmi igénypont egy sajátos definitiv fogalom, a találmányt az ismerttől való megkülönböztetése mellett, de azzal való kapcsolatában határozza meg. Ennek megfelelően az igénypont szerkezetileg az ismertet felölelő szélesebb körre, a tárgyi részre és ehhez csatlakozóan a szűkebb új kör sajátos vonatkozású jegyeit felölelő jellemző részre tagolható. A két részt a szabadalmi gyakorlatban a klasszikussá vált „azzal jellemezve” kifejezés köti össze. Formailag a két részt, a tárgyi kört és jellemzőrészt egyetlen mondatba kell foglalni, ami külső megnyilvánulása annak, hogy a találmány fogalmi meghatározója nem a tárgyi rész és nem a jellemző rész különkülön, hanem a kettő együtt az, ami a találmányt ténylegesen kifejezi. Az új jegyek, a jellemzők, a megkülönböztetők meghatározása különös gondot igényel, mert csak a valóban lényeges jegyeket célszerű a jellemző részbe felvenni. Ha túlhatároljuk a találmányt pl. egy nem lényegi jegy definitiv jellemzőként 71
