Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

II. Fejezet. Szabadalmi jog

d) a szabálysértési eljárás a bitorlást elkövető félnek halála folytán vagy azért nem indítható meg, mert a büntethetőség elévülés vagy más ok miatt megszűnt.

A sértett fél polgári peres úton kérheti szabadalmi jogának elismerését, a bitorlás megszüntetését és a kártérítést abban az esetben is, amikor a cselekmény elkövetőjét semmiféle büntető felelősség nem terheli. A kártérítés azonban ebben az esetben a gazdagodás mértékén túl nem terjedhet.

A kártérítésre való igény elévül:

a) három év alatt attól a naptól számítva, amely napon a cselekmény a sértett félnek tudomására jutott;

b) 10 év alatt, ha a cselekmény a sértett félnek nem is jutott tudomására, vagy tudomásának napjától három év nem is telt el.

Előfordulhat, hogy a szabálysértési eljárás során a szabadalmi leírás és igénypontok értelmezése tekintetében vita támad és azt kell eldönteni, hogy egyáltalán történt-e bitorlás. Az ilyen vitákkal kapcsolatos véleményadásra egyedül a Budapesti Fővárosi Bíróság illetékes, tehát a szabálysértési eljárást lefolytató tanácsi szerv köteles megkeresni az értelmezés kérdésében a Fővárosi Bíróságot, amely nem a bitorlás fenn- vagy fenn nem forgását állapítja meg, hanem a leírás alapján értelmezi az igényelt oltalmi kört (1. bővebbet a peres eljárásoknál).

Előfordulhat a szabadalom bitorlási eljárás során, hogy a terhelt azzal védekezik, hogy a szabadalom a jogszabály rendelkezése ellenére lett megadva például azért, mert elsőbbsége napján már nem volt új. Az eljáró szerv ennek a kérdésnek az eldöntésére nem illetékes. Éppen ezért felhívhatja a terheltet, hogy záros határidőn belül indítson pert a szabadalom megsemmisítése iránt a Budapesti Fővárosi Bíróságnál, egyben határidőt tűz annak igazolására, hogy a kereset benyújtása megtörtént. A per megindítása esetén ennek jogerős befejeztéig a bitorlási ügyben folyamatba tett eljárást felfüggesztik és a megsemmisítési eljárás során hozott döntés-66