Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

II. Fejezet. Szabadalmi jog

mázott eljárásra már igen. Az eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya pedig az azon eljárás szerint előállított termékre is kiterjed, nem vonatkozik azonban más úton előállított azonos termékre.

A találmányból eredő jogok

A szabadalmi törvény 5. §-a szerint a szabadalom a feltalálót eredeti jogcímen, származékos jogcímen pedig azt illeti meg, akire a jog átszállt, tehát a jogutódot. A törvény ezen kitétele a szerzői jogelvet teszi magáévá, azaz a feltalálót, mint a találmány szerzőjét előtérbe helyezi, azonban az oltalom általában a találmány bejelentőjéhez kapcsolódik. A szerzői jogelv tisztán tehát csak annyiban érvényesül, amennyiben a feltaláló azonos a bejelentővel.

Közös találmányra a szerzők vagy a jogutódok más megállapodás hiányában a szerzőség arányában kérhetnek szabadalmat. Az a szerzőtárs, aki a találmány kidolgozásában ugyan részt vett, de akit a találmány bejelentésekor mint ilyent, nem neveztek meg, csak polgári peres eljárás keretében kérheti szerzőtársi mivoltának elismerését és csak jogerős bírói határozat alapján érvényesítheti a szabadalomra való részigényét.

Ha valaki a találmányt a szerző rajzából, mintájából, leírásából, készülékéből, szerkezetéből, alkalmazott, eljárásából megismerte és arra a szerző engedélye nélkül — tehát jogosulatlanul — szabadalmat kér, a valóságos feltaláló vagy jogutódja a bejelentés közzététele alatt felszólalással élhet, kérve a bejelentés elutasítását. Ha a szabadalmi hatóság a felszólalásnak helyt ad és a bejelentést elutasítja, a feltaláló, illetve jogutódja legkésőbb a jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a kérdéses találmányt a saját neve alatt bejelentheti és e bejelentés elsőbbsége az előbbi bejelentés benyújtási napja lesz.

53