Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
közének vagy módjának, ennél fogva egyébként sem szabadalmazható ipari értékesíthetőség hiányában. Azonban nem tagadható meg a szabadalmi oltalom azoktól az eszközöktől, műszerektől stb., amelyek ezt az elvont tételt, elvet alkalmazzák, illetve amelyeknek lényege éppen ezen elv, tétel alkalmazása. Ekkor azonban már nem a puszta tétel vagy az elv az, ami a találmány tárgyát képezi, hanem az elven, tételen alapuló konkrét műszaki megoldás, amely már szabadalmazható. A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok legnagyobb körét az élelmiszerekre, gyógyszerekre, vegyi termékekre vonatkozó termékszabadalmak képezik. A törvény egyaránt kizárja az emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkeket a szabadalmazhatóság köréből. Ennek az az oka, hogy ilyen termékekre engedélyezett szabadalom visszaélésekre vezetne éppen a legfontosabb termékekkel kapcsolatban és adott esetben az igénykielégítés mesterséges korlátozása káros lehet a társadalom számára. Nyilván ez volt a megfontolás az állati táplálék szabadalmazhatóságának megtagadásával kapcsolatban is, miután az állattartás az ember elsődleges szükségleteivel általában összefügg és közvetve vagy közvetlenül kapcsolatos a haszonállatok vonatkozásában az emberi táplálék megszerzésére irányuló törekvésekkel. Találhatunk irodalmi helyeket, amelyek e rendelkezés helyességét vitatták, mondván, hogy az egyéb élelmiszerek versenye nem engedné meg az árak tetszőleges megállapítását a szabadalmazott termékeknél sem, ugyanakkor ösztönzőleg hatna abba az irányba, hogy a konkurrens cég újabb termékkel jelentkezzék. Érdemes megjegyezni, hogy az élvezeti cikkek — ha nem vegyi termékek — nincsenek kizárva a termékoltalomból, holott sokszor elmosódik a határ az élelmiszer és az élvezeti cikk között. A gyógyszerek, mint termékek, szabadalmazhatósága ellen az hozható fel, hogy ezeknek az egészségre nagy fontosságú cikkeknek a monopóliuma által lehetővé váló „közhasználat4* 51
