Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
ismerteti a bejelentett találmányt. Ez az eset, a teljes egybevágóság esete, nagyon ritka. A törvény szerint azonban nem is csak ebben az esetben hiányzik az újdonság. A „szakértő által való használhatóság’' kitétel nyilvánvalóan arra utal, hogy minden olyan ismertetés újdonságrontónak minősül, amely a szakértő számára a használathoz elegendő útmutatást ad. A szakértőnek nem kell tehát akadályokat leküzdenie, mert az anterioritás tartalmazza mindazon feladatok megoldását, amelyek a találmány megvalósítása során felmerülhetnek, illetve az eltérés, a különbség csak olyan részletbeli, melyet a technikában jártas szakértő nehézség nélkül áthidalhat. Anterioritást jelent ezek alapján minden olyan publikáció, amely ugyan a találmányt részleteiben nem ismerteti, de tartalmazza az igényelt oltalmi kör lényegi meghatározóit. További problémát jelent, ha a találmány különböző elemeit különböző nyomtatványok ismertetik. Kétségtelen, hogy jóformán minden találmány lebontható olyan egyszerű elemekre, amelyek valóban ismertek, hisz végső soron pl. minden gép az ismert és a már feltalált gépelemekre vezethető vissza. A gépelemek puszta ismerete azonban a szakértő számára még nem elegendő útbaigazítás egy gép létrehozására, ezért az ilyen ismertetés nem újdonságrontó. Az egyes — funkcióbelileg azonos — egységek különböző nyomtatványok által történt ismertetése azonban már alkalmas lehet az újdonság hiányának megállapítására. A Szabadalmi Bíróság egyik határozatának indokolása szerint ha több adat egybevetéséből következtetünk egy találmány ismert voltára, akkor .. e nyomtatványoknak természetesen olyanoknak kell lenniök, amelyek a szakértőnek egyidejűleg és könnyen hozzáférhetők és amelyek az eredményt kutatás nélkül adják”. Azok a nyomtatványok vehetők tehát figyelembe, amelyeket szóban forgó szakterületet ismerő szakértőnek ismernie kellett, feltéve, hogy az azok összességéből származó adatok alkalmasak egyrészt a találmány tárS9
