Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
X. Fejezet. Polgári jog
lás menetét a törvény részletesen szabályozza, ennek ismertetését azonban mellőzzük, tekintettel arra, hogy az iparjogvédelmi jogszabályok ebben a vonatkozásban részletesen rendelkeznek és ezért az iparjogvédelmi perekben (ügyekben) a Pp. idevágó rendelkezéseinek alkalmazására nem kerül sor. Csak annyit jegyzünk meg, hogy ha iparjogvédelmi perben a fél szabályszerű (ügyvédi vagy ügyvivői) képviselet nélkül jelenik meg, a bíróság őt a tárgyalás elhalasztása mellett képviselő megbízására utasítja. Felek jogai az eljárás során A felek a per során kérelmüket, jognyilatkozataikat, bizonyítási indítványaikat írásban előterjeszthetik, vagy jegyzőkönyvbe mondhatják. Ha a per menetében valamit nem értenek — elsősorban a tárgyaláson —, felvilágosításért fordulhatnak a bírósághoz, mely az ügyvédi képviselet nélkül eljáró feleket jogaik és kötelezettségeik tekintetében kioktatni köteles. A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja írásban vagy ha a kifogást szóban adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. A felek, az ügyész és a perben résztvevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait a per bármely szakában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat készíthetnek. A feleknek a kitűzött határnap előtt legalább 8 nappal előterjesztett közös kérelmére az elnök a tárgyalást elhalasztja, később előterjesztett kérelmükre pedig elhalaszthatja. Keresetváltoztatás, egyezség A felperes az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor keresetétől elállhat, vagy keresetét megváltoztathatja (pl. szabadalombitorlás miatt indított perben a bitorlás abbahagyása mellett utóbb kártérítést is követel felperes), feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog az eredeti keresettel összefügg. Ezen jogára 397
