Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

X. Fejezet. Polgári jog

3. a keresetlevél tárgyalás nélküli elutasításának és

4. ha a keresetlevél tárgyalásra alkalmas, minden szükséges intézkedést megtesz a tárgyalás előkészítésére.

— 1. Ha a keresetlevél kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a keresetlevelet rövid határidő kitűzésével és a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, egyben figyelmezteti, hogy ha a keresetlevelet újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja azt utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni. Pl. iparjogvédelmi perben a bíróság azzal adja vissza a keresetlevelet a felperesnek, hogy azt ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő ellenjegyzésével nyújtsa be.

— 2. Ha a keresetlevélből vagy mellékletéből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság (vagy más hatóság) hatáskörébe vagy illetékességéhez tartozik, a tanács elnöke elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét.

— 3. A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha például a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie, a kereset tárgyában már per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, a félnek nincs perbeli jogképessége, a felperes követelése időelőtti (pl. találmányi díjat követel, holott találmányára a szabadalomengedélyezési eljárást még folyamatba sem tette), felperes a hiánypótlási felhívásnak nem, vagy nem kielégítően tett eleget.

— 4. Ha a keresetlevél tárgyalásra alkalmas, az előkészítő intézkedések megtétele után az elnök a keresetlevél alapján az ügyet tárgyalásra tűzi ki és a kitűzött tárgyalási határnapra a feleket a keresetlevélnek (illetőleg ha a keresetet jegyzőkönyvbe mondták, a jegyzőkönyv másolatának) egyidejű kézbesítése mellett megidézi.

Kézbesítés, határidők, mulasztás igazolása

A kézbesítés rendszerint posta útján, tértivevénnyel történik. Az idézésen kívül más hivatalos iratok kézbesítése akkor történik tértivevénnyel, ha a kézbesítés megtörténtéről és

395