Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

X. Fejezet. Polgári jog

A képviseletnek a polgári jogban már előadott általános szabályai mellett a peres és az iparjogvédelmi eljárásban a következő különleges szabályok érvényesülnek.

A peres eljárás során a perbeli cselekvőképességgel bíró fél személyesen vagy helyette az általa választott meghatalmazott, perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező személy, valamint jogi személy nevében törvényes képviselője, vagy ez utóbbi által választott meghatalmazott járhat el.

A perben meghatalmazottként többek között a következő — perbeli cselekvőképességgel rendelkező — személyek járhatnak el:

a) A félnek hozzátartozója (hozzátartozó meghatározását lásd „A bíróság összetétele” című részben).

b) A fél pertársa (pl. ha több társszerző feltaláló indít keresetet találmányi díj iránt, a társszerzőfeltalálók egymás meghatalmazottaiként eljárhatnak).

c) Ügyvéd vagy ügyvédi munkaközösség.

d) A vállalatnak (állami szervnek, hivatalnak stb.), a szövetkezetnek, a tanács végrehajtó bizottságának dolgozója, valamint jogtanácsosa (jogi előadója) az érintett szerv pereiben. A perben a vállalati jogtanácsost (jogi előadót) az ügyvéd jogállása illeti meg.

e) A szakszervezet saját tagjának pereiben.

A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (lásd később „Okiratok” részt) kell foglalni. Ügyvédnek (szabadalmi ügyvivőnek) adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.

Ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére — képviseletének a perben való ellátására — ügygondnokot rendel.

Perbeli képviselet

392