Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
X. Fejezet. Polgári jog
Első és másodfokú bíróságok Mivel a fellebbvitel, polgári perrendtartásunk szerint, egyfokú, azaz perorvoslattal egy ízben lehet az első fokú bíróságtól a pert feljebb — magasabb fokú bíróság elé — vinni, ezért a peres eljárásban elsőfokú és másodfokú bíróságokat különböztetünk meg. 1. Elsőfokon ítélkeznek: — a járásbíróság (Budapesten a kerületi bíróságok, egyes nagy városokban: a városi bíróság), — a megyei bíróság (Budapesten a fővárosi bíróság). 2. Másodfokon ítélkeznek: — a megyei bíróság (illetve a budapesti fővárosi bíróság) azokban az ügyekben, melyek elsőfokon a járásbírósághoz (illetve a budapesti kerületi bíróságokhoz vagy városi bírósághoz) tartoznak, — a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága azokban az ügyekben, melyek elsőfokon a megyei bírósághoz (illetve a budapesti fővárosi bírósághoz) tartoznak. Míg tehát a járásbíróság (városi bíróság) és a budapesti kerületi bíróságok mindig csak elsőfokon járhatnak el, addig a megyei bíróság és a budapesti fővárosi bíróság — a Pp. által meghatározott hatásköri szabályok, illetve ügycsoportosítás szerint — lehet elsőfokú és másodfokú bíróság is. A bíróságok összetétele Az elsőfokon eljáró bíróságok egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkeznek. A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. Iparjogvédelmi ügyekben (perekben) a budapesti fővárosi bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két szakülnök tanácstagból, a Legfelsőbb Bíróság tanácsa pedig két hivatásos bíróból (akik közül az egyik az elnök, a másik a Bíróságok 386
