Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
I. Fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és története
védik (szédelgő feldicsérés, reklámszédelgés, hírnévrontás és hitelrontás tilalma). A szellemi alkotásokkal és az árujelzésekkel kapcsolatos speciális jogszabályok pontosan körülhatárolt védelmet nyújtanak, de mindkét körben vannak még olyan eszmei javak és jogi érdekek, amelyek pozitív felsorolással nem meríthetők ki és külön ipari tulajdonjogként nem konstruálhatok meg. Ezekre nyújtanak jogi védelmet — kevésbé hatékony és kevésbé körülhatárolt formában — a tisztességtelen versenyt tiltó jogszabályok generális rendelkezései, amelyek az ,,üzlet” védelmét, az árutermelői versenyben elért eredmények jogtalan elsajátítása elleni védelmet jelentik. A tisztességtelen verseny elleni védekezés jogi eszközei mellett kialakultak egyes jogrendszerekben az ún. kartelljog vagy trösztellenes törvényhozás szabályai, amelyek a monopóliumok, kartellek, megegyezések, fúziók eltiltásával vagy korlátozásával igyekeznek fenntartani a verseny egészséges funkcionálását. A tisztességtelen versenyre vonatkozó jogi szabályozás alapvető módszere — mint látható — a negatív jellegű rendezés. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály nem határozza meg pozitív előírásokkal a gazdasági egységek közötti kapcsolatokat, vagyis nem teremt gazdasági kényszerpályákat, hanem a gazdasági kapcsolatok kialakulását a piaci törvényekre bízva első sorban csak azt rendezi, ami a gazdasági versenyben tiltva van. 2. Az iparjogvédelem történetéről szólva, megemlítjük, hogy az iparjogvédelmet az eddigiekben úgy vizsgáltuk, mint a történelmi fejlődés kész eredményét, mint egy összefüggő jogvédelmi rendszert. Az iparjogvédelem azonban történelmileg nem úgy alakult ki a különböző jogrendszerekben és a nemzetközi jogban, mint egy következetesen átgondolt és rendszeresen, összehangoltan kiépített jogterület, hanem előbb a gyakorlati szükségleteknek megfelelően kialakultak a gazdasági fejlődés élén 15
