Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

I. Fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és története

(„ipari formatervezés*’), amelynél természetesen célszerűségi szempontok is szerepet játszhatnak.

Az ízlésminta rendeltetése nem annyira termelési feladat megoldása, hanem inkább kereskedelmi célja van: az áru kelendőségének fokozása, amelyet az ízlésre hatva kíván elérni. Ipari mintaoltalom alatt állhat pl. egy cipő vagy ruha „fazonja’*, egy bútor vagy autó sajátos külalakja.

A használati minta és az ipari minta jogi oltalmának formája — a találmányi szabadalomhoz hasonlóan — a mintaszabadalom, illetve egyes országokban a szerzői tanúsítvány is.

Nemesített növényfajtának minősül egy növény genetikai tartományában természetes vagy mesterséges eszközökkel elért új és tartós változás.

Az új növényfajta („biológiai találmány”) nemesítőjét vagy jogutódát szabadalom vagy más kizárólagos jog illeti meg, amely abban áll, hogy az új fajta ivaros vagy nem ivaros szaporítóanyagát — ilyenként — csak előzetes hozzájárulásával szabad kereskedelmi forgalomba hozatal céljára termelni, valamint eladásra kínálni és kereskedelmi forgalomba hozni.

Egyes országokban a szabadalom vagy más kizárólagos jog mellett szerzői tanúsítvány igényelhető a nemesített növényfajtára.

A műszaki tapasztalat (nemzetközileg elterjedt angol kifejezéssel: know-how) nyilvánosságra nem hozott gyártási eljárásokat és az ipari technika használatával kapcsolatos termelési ismeretek és munkatapasztalatok (szakmai fogások, receptek, anyagjegyzékek, stb.) összességét jelenti.

A nyilvánosságra nem hozott műszaki tapasztalatot tilos másoknak használni vagy nyilvánosságra hozni, kivéve, ha azt saját maguk is önállóan kifejlesztették vagy jogszerűen szerezték (pl. megvásárolták vagy használatára engedélyt kaptak). A műszaki tapasztalat egyes országokban a szabadalmi törvények, máshol a tisztességtelen versenyt tiltó jogszabályok keretében nyer védelmet.

9