Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
(6) Külföldi szervnél történt letétbe helyezést nemzetközi szerződés, ennek hiányában viszonosság esetén lehet figyelembe venni. A viszonosság kérdésében az Országos Találmányi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó. A szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárás az OTH-nál ten bejelentéssel indul meg. Az OTH egyedül jogosult a szabadalmaztatási eljárást lefolytami és szabadalmat engedélyezni. Csak az az időpont tekinthető a szabadalmi bejelentés dátumának, tehát előbb az ideiglenes, majd a végleges oltalmi időszak kezdetének, amikor az OTH a bejelentés beérkezését hivatalos pecséttel, dátumbélyegzővel, valamint iktatószám adásával igazolja. Az OTH részéről a bejelentés átvételének elismerése történhet az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy a bejelentési kérvény másolatán. Az elismervényen az átvétel éve, hónapja, órája és perce szerepel és ez számít a bejelentés időpontjának. (Az ugyanazon a napon érkezett bejelentés elsőbbségét az iktató sorszáma határozza meg.) Közömbös tehát, hogy a bejelentő a bejelentési kérvényre és annak mellékleteire milyen dátumot ír, csak az OTH által feltüntetett időpont érvényes. Magától értetődik, hogy amennyiben posta útján juttatják el a bejelentést az OTH-hoz, nem a postára adás, hanem az OTH-hoz való beérkezés dátuma lesz a bejelentési időpont. A fenti szabályozás összhangban van az Szt. 8. § (2) bekezdéssel, amely kimondja, hogy amíg jogerős bírósági ítélet vagy egyéb határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt az OTH-hoz korábbi elsőbbséggel jelentette be. E szabályozás azt az alapvető társadalmi érdeket tartja szem előtt, hogy a megszületett találmányok a lehető legrövidebb idő alatt nyilvánosságra jussanak. A szabadalom jogintézményének célja a legáltalánosabban fogalmazva ugyanis a termelőerők fejlődésének előmozdítása jogi eszközökkel. A társadalomnak az az érdeke, hogy újabb és újabb, a termelésben hasznosítható találmányok szülessenek, amelyek megalkotására azzal ösztönöz, hogy meghatározott időre - nálunk 20 évre - kizárólagos jogot ad a feltalálónak, illetve jogutódjának a találmány hasznosítására. (A kizárólagos jog biztosította monopolhelyzetből származó előnyök az árutermelésben, piaci versenyben nyilvánvalóak.) Van olyan felfogás, miszerint ez a kizárólagos jog mintegy jutalomnak tekinthető annak fejében, hogy a feltaláló a találmányát nyilvánosságra hozza, és ezzel a társadalom termelési tapasztalatait, a termelőerőket gazdagítja. Ez utóbbi tényt feltétlenül hangsúlyoznunk kell: nem azért ad az állam szabadalmat, mert valaki pusztán feltalál valamit, hanem a találmányban megtestesülő új műszaki ismeret közrebocsátásáért. Ez az ismeret ugyanis az oltalmi idő lejártával közkinccsé válik, tehát bárki korlátozás nélkül használhatja, másrészt mint új műszaki infonmáció már abban az időszakban is szellemi tőkét jelent a 95
