Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

Érvényes az olyan hasznosítási szerződés is, amelyet a szabadalmi bejelentés megtétele után, de még a szabadalom megadása előtt körnek, de hatálya csak abban az esetben áll be, ha a bejelentő a találmányra később szabadalmat kap.

A szabadalmi licenciaszerződés érvényességének általában nem feltétele az írásba foglalás, ennek megfelelően a szerződés elvileg szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhet, pl. ha a szabadalmi jogosult feltaláló korábban a megoldást újításként a cég rendelkezésére bocsátotta, vagy ha a szolgálati találmányra szabadalmat szerző cég korábban engedélyezte az alkalmazásában álló feltalálónak a megoldás másutt történő értékesítését. A hasznosítási szerződés létrejöttének megállapításához azonban szükséges, hogy a ráutaló magatartás határozottan kifejezze a felek akaratát és minden lényeges kérdésben való megállapodását. A bizonyíthatóság érdekében azonban a szabadalmi licenciaszerződéseket a gyakorlatban szinte mindig írásba foglalják.

írásos alakra akkor is szükség van, ha a hasznosítási engedélyt be kívánják jegyeztetni a szabadalmi lajstromba. Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben ugyanis a hasznosítási szerződésre csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték. A lajstrombejegyzéssel igazolt hasznosító annyiban is előnyösebb pozíciót élvez, hogy ha szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a hasznosító felhívására sem lép fel a bitorlóval szemben, a lajstromba bejegyzett hasznosító ezt saját nevében megteheti [Szt. 27. § (2) bek.]. A hasznosítási engedélyt a Hivatal kérelem alapján és a szerződés bemutatása esetén jegyzi be a szabadalmi lajstromba; egyidejűleg igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

1.6.2. A felek jogai és kötelezettségei

Szt. 18. § (1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást megakadályozza, vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az előadónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. A hasznosítási szerződés azonban csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos hasznosítási jogot.

(3) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvaló-70