Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
A szerződést ugyanis a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékkülönbözet esetén a Ptk. 201. §-a alapján meg lehet támadni. Az újítási javaslat benyújtása a gazdálkodó szervezethez önmagában nem jelenti az esetleg abban foglalt jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotás (pl. találmány) rendelkezési jogának átadását. Ez a helyzet akkor is, ha a megoldást pályázatra nyújtották be. A gazdálkodó szervezet csak akkor szerzi meg az újítási javaslatban foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásra (pl. találmányra) vonatkozó rendelkezési jogot, ha ezt külön kiköti szerződésben, illetve ha az a jogszabály alapján illeti meg (pl. szolgálati találmány esetén). Ugyanez érvényes általában a pályázatokra is, amelyekre a polgári jogi díjkitűzés szabályai vonatkoznak. A pályadíj fizetése általában - ilyen értelmű kikötés hiányában - nem jelenti a pályamunkában foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásra vonatkozó rendelkezési jog átruházását. Ha az újítási javaslatban vagy a pályaműben foglalt találmányt a javaslattevő, illetve pályázó később szabadalmaztatja, a gazdálkodó szervezet nem hivatkozhat vele szemben előhasználati jogra, mivel az általa korábban megkezdett hasznosítás nem alapul jóhiszemű, független feltalálói tevékenységen. Másrészt viszont az újítási javaslat, illetve a pályázatra való benyújtás alapján a gazdálkodó szervezet ráutaló magatartással engedélyt kap az abban foglalt találmányra szerzett majdani szabadalom hasznosítására, a hasznosítási díj azonban a szabadalom megadása után külön megállapodással rendezhető. A Ptk.-nak az 1993. évi XCII. törvénnyel megállapított 412. §-a szerint a kutatási szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében - a felek eltérő megállapodásának hiányában - ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik. Ha pedig a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik. A találmányokra vonatkozó vagyoni jogok, így a szabadalmak is megterhelhetők. Ennek egyik esete, amikor a szabadalmat elzálogosítják (Ptk. 263. §), pl. kölcsön biztosítékaként. A szabadalom lehet haszonélvezet (Ptk. 164. §) tárgya is, e körben a leggyakoribb az özvegyi jog (Ptk. 615. §). A terhek a szabadalmi lajstromba bejegyeztethetők. 66
