Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

Az előhasználati jogot csak belföldön, jóhiszeműen és a gazdasági tevékenység körében végzett előállítással vagy használattal vagy az erre való komoly előkészülettel lehet megszerezni. A hasznosítás másik két módja: a behozatal és a forgalombahozatal nem alapoz meg előhasználati jogot. Komoly előkészületnek tekinti a gyakorlat pl. a tervek, a próbadarab, a prototípus elkészítését.

Az előhasználati jognak a szabadalmazott találmány feltalálójától független feltalálói tevékenységen kell alapulnia, csak ebben az esetben számít az előhasználó jóhiszeműnek. Nem lehet előhasználati jogra hivatkozni pl. ha az előállítás vagy használat a feltaláló korábbi újításán alapul.

Az előhasználati jog az előírt feltételek esetén a törvény ereje folytán illeti meg az előhasználót, aki arra rendszerint az ellene indított szabadalombitorlási perben vagy díjperben hivatkozik védekezésként. Arra is lehetőség van azonban, hogy az előhasználó a továbbhasználat biztonsága érdekében kéije a bíróságtól előhasználati jogának megállapítását.

A tranzitforgalom tárgyaira vonatkozó rendelkezés a Párizsi Uniós Egyezmény 5ter cikkével összhangban a nemzetközi forgalmat kívánja megóvni a zaklatástól, és azt jelenti, hogy a külföldi tranzitáruk és tranzitjárművek esetén nem lehet fellépni szabadalombitorlás miatt, annak ellenére, hogy az áru, illetve jármű vagy annak valamely része a szabadalmazott találmány szerint készült.

1.5.9. A jogutódlás

Szt. 15. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

(2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben szerződésen alapuló jogutódlásra csak akkor lehet hivatkozni, ha a jogutódlást a szabadalmi lajstromba bejegyezték.

Amíg a személyhez fűződő jogok a feltalálótól elidegeníthetetlenek, a vagyoni jogok forgalomképesek és jogutódlás tárgyai lehetnek. A találmányból, illetve szabadalomból eredő vagyoni jogok visszterhes átruházása a találmányok értékesítésének gyakori formája.

Jogutódláson a találmányból eredő vagyoni jogok, a szabadalmi igény, a szabadalmi bejelentés, illetőleg a szabadalom jogosultjának személyében (a jog alanyában) bekövetkező bármely változást kell érteni. Átruházásnak a magánszemélyek vagy jogi személyek közötti szerződésen alapuló jogutódlás (pl. adásvétel, ajándékozás) tekintendő. Átszállásnak minősül ezzel szemben az egyéb jogcímen alapuló jogutódlás (pl. öröklés, jogi személy átalakulása, va-64