Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
értékűnek tekintehtő egy olyan elem, amely lényegében ugyanazt a feladatot, lényegében ugyanolyan módon és lényegében ugyanolyan eredménnyel látja el. Az egyenértékűséget a szóban forgó jellemzők (elemek) és az igényponttal való kapcsolatuk műszaki mérlegelése alapján kell eldönteni. Díjigényen értendő a szabadalmas hasznosítási (licencia) díj iránti igénye, a kényszerengedélyért a szabadalmasnak járó díj, és a szolgálati találmány feltalálójónak találmányi díj iránti igénye. Abban az esetben is fennállhat a díjigény, ha a helyettesítő jellemzők nem egyenértékűek, hanem jobbak, mint az igénypontban leírt megfelelő jellemzők, de csak akkor, ha a javított jellemzőket a szabadalmas, illetőleg a feltaláló bocsátotta a hasznosító rendelkezésére. Hatályos szabadalmi jogunk tehát az ekvivalenciaelvet - szemben a korszerűbb használati mintaoltalmi törvényünk szabályozásával - az oltalom terjedelmének megállapításánál még nem alkalmazza. Ekvivalens megvalósítással senki sem lehet bitorló, eltiltani őt a hasznosítástól a szabadalom alapján nem lehet. Aki azonban ekvivalens megoldást hasznosít, díjat köteles fizetni. A javított megoldást szintén bárki hasznosíthatja, de díjat csak az a hasznosító köteles fizetni, aki a javított jellemzőt a szabadalmastól vagy a feltalálótól kapta. Ha a hasznosító a javítást maga fejlesztette ki, nem köteles a szabadalmasnak, illetve a feltalálónak díjat fizetni. Az aligénypontba való ütközés akkor állapítható meg, ha a termékben vagy eljárásban nem csupán az aligénypontban felsorolt jellemzők valósulnak meg, hanem az aligénypontban hivatkozott főigénypont jellemzői is megvannak. Az aligénypontok rendeltetése főként az, hogy megkönnyítsék a jogosult számára a szabadalom esetleges korlátozását, és hogy egyértelműen tisztázzák a későbbi viták elkerülése céljából, hogy valamely adott kiviteli alak vagy foganatosítási mód oltalom alatt áll-e. Az oltalom fennállása azonban megállapítható olyan kiviteli alak vagy foganatosítási mód esetén is, amely külön aligénypontba foglalva nincs, de amely a főigénypont valamennyi jellemzőjét megvalósítja. Az aligénypontok mindegyike egyben „potenciális főigénypont”, mivel a szabadalom korlátozásánál a főigénypont megszűnése esetén annak helyébe léphet. 1.5.8. A szabadalmi oltalom korlátái Szt. 14. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki a) az elsőbbség napja előtt, b) a szabadalmi oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazda-62
