Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
V. fejezet - 3. Iparjogvédelmi képviselet
a leírás és Végül az igénypont. Ez utóbbi módszernek olyan változata is ismert, amelynél a rajz után az igénypont és végül a leírás készül. Ismét további módszer szerint a legelső lépés a találmány alapját képező felismerés megfogalmazása. Természetesen a fenti módszerek kombinálhatok is. Egyedül üdvözítő módszertani javaslat nyilvánvalóan ebben,a vonatkozásban sem adható. A szabadalmi ügyvivőnek minden egyes esetben magának kell megtalálnia, illetve kiválasztania az egyéni adottságaihoz és az ügy jellegéhez legjobban illő módszert. Bármilyen sorrendiséget választunk is, a leírás korábbi műszaki szintet feltáró részének, a találmányi célkitűzésnek, a találmány általános és részletes ismertetésének, valamint az igénypontnak egymással összhangban kell lennie, éppen ezért a szerkesztési folyamat közben állandó „visszacsatolást” kell az említett részek között fenntartanunk. Ennek eredményeképpen általában többszöri módosítás után alakul ki a végleges szabadalmi leírás és igénypont. 3.3.3.2. Ismerkedés a találmánnyal A szabadalmi ügyvivő és ügyfele között a megbízási jogviszony keretében az együttműködés általában azzal kezdődik, hogy a feltaláló a szabadalmaztatni kívánt találmányát ismertető leírást és adott esetben rajzot bocsát a szabadalmi ügyvivő rendelkezésére. A kapott anyagok és a vonatkozó szakirodalom áttanulmányozása előtt vagy után a szabadalmi ügyvivő szükség szerint egy vagy több tárgyalást folytat a feltalálóval. A feltalálóval folytatott személyes tárgyalás során egyebek mellett tisztázandó a találmány tárgyához legközelebb eső technika állása, azaz a legfejlettebb ismert műszaki szint, ami azután viszonyítási alapként, azaz bázisként szolgálhat a találmány megítéléséhez. Mivel a feltalálók a saját szakterületüket általában alaposan ismerik, gyakran tudnak olyan publikációt is a szabadalmi ügyvivő rendelkezésére bocsátani, amely a legfejlettebb műszaki szintet képviseli. Ennek hiányában ajánlatos a szabadalmi ügyvivőnek előzetes szabadalomkutatást végeznie, mert a technika állásának alapos kiértékelése elengedhetetlen előfeltétel. A szabadalmi ügyvivőnek alaposan meg kell ismernie az adott szakterületet, a találmány tárgyához legközelebbi ismert megoldást és ennek hiányosságait, továbbá a feltaláló ismertetése alapján a feltalálói törekvés irányát és a hiányosságok kiküszöbölését célzó műszaki megoldást, vagyis magát a találmányt. Berendezési, illetve szerkezeti találmányok esetében a 490
