Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
az ezen szakterületen nyilvánosságra hozott adatok (technika állása) felhasználására, alkalmazására. A szakember tevékenysége a technika állását nem bővítő, szokványos műszaki megoldást eredményezhet, ilyen szakértői rutinintézkedéssel, konstrukciós tevékenységgel olyan megoldások hozhatók létre, amelyekhez fűződő hatások, előnyök előre várhatók, számíthatók. Ezzel szemben a feltaláló valami olyan újat tesz hozzá a meglévő ismeretanyaghoz, amihez a technika állásában sem volt elegendő útmutatás. A feltalálás eredményeként olyan megoldás jön létre, amelyhez előre nem várható újszerű hatás fűződik. A szakembertől, mint vonatkoztatási alaptól elvárható, hogy ismeije és tudja alkalmazni a találmány tárgya szerinti szakterületbe eső:- hazai és külföldi szabadalmi leírásokat, folyóiratokat, egyéb nyomtatványokat,- a nyilvánosan gyakorlatba vett megoldásokat, gyártástechnológiai és egyéb tapasztalatokat, fogásokat,- felsőfokú oktatási intézmények által adott (általában mérnöki) alapismereteket. Tehát, ha a találmány pl. valamilyen malomipari gép elektromágneses kapcsolójára vonatkozik, az újdonság megítélésénél azt kell vizsgálni, hogy az elektromémöki alapképzettséggel rendelkező szakember a találmány által meghatározott (elektromágneses kapcsolószerkezetekre, malomipari gépekre vonatkozó) szakterületre tartozó hazai és külföldi szabadalmi leírások, egyéb szakirodalmak, gyakorlatban alkalmazott megoldások tanulmányozása alapján kaphat-e útmutatást a szóban forgó találmány megalkotására. Valamely szerszámgépipari műszer esetén pl. a műszermémöki alapképzettség, a megfelelő műszeripari szabadalmak, a szakirodalom, a vonatkozó szerszámgépipari irodalom és a gyakorlatban használt műszerek és szerszámgépek képezik a szakember ismeretanyagát. b) Az úttörő megoldás A leírtaknak megfelelően új az a megoldás, ami még nem volt és amelyre szakember útmutatást még nem kaphatott. Az úttörő jellegű megoldások újdonságának megítélése nem okoz problémát. Pl. az első röntgenkészülék újdonsága nem volt kétséges. Ebben az esetben ugyanis az addig még nem ismert készülék megvalósítására szakember útmutatást nem kaphatott a technika ismert állásából. A röntgenkészülékhez fűződő hatások (testek átvilágítása...) nem voltak előre várhatók. 36
